Hangolódunk!
Manapság elég nehéz. A napi teendőink sokaságát határidőnapló nélkül már nem is tudjuk “menedzselni “ és közben a kiégés határát súroljuk.
Nem hiába van az adventi időszak.
Nem lehet egyik napról a másikra teljesen leállni és átengedni az életünk az ünnep szellemének. A csendet, a szeretetet, a reményt minden nap gyakorolni kell. Kis mozzanatok sokasága teszi teljessé az összképet.
Egy ilyen kis mozzanat az adventi kopogtató készítése is. Főleg ha ez a családban történik.
Még akkor is ha nem teljesen idillikus mint a Coca-Cola reklámban. Még akkor is ha szemetes lesz a konyha, a zenei aláfestés nem tükrözi mindenki ízlését és a kopogtató nem pont olyanra sikerül mint ahogy elképzeltük.
A gyerek barkácsolni tanul, a szülő pedig türelmet! És közben tanuljuk szeretni és elfogadni egymást.
A kellékeket nem nehéz beszerezni.
Mindenekelőtt kell egy alap. Lehet az fenyő, szalma vagy moha, az ajtón csüngve, a hidegben mind tartósak lesznek.
A díszítéshez okvetlenül kell fenyőtoboz hogy tükrözze a szezonalitást, szalag amivel az ajtóhoz rögzítjük és díszítjük a kopogtatót, és száraz virág amivel színesebbé tesszük.
De lehet diót, mogyorót, vagy akár csípőspaprikát is használni. Legyünk kreatívak.
A díszítő elemeket kétféleképpen is rögzíthetjük az alaphoz: virágkötő dróttal vagy ragasztópisztollyal. A dróthoz érdemes drótvágót használni, különben az ollónk bánja. A felhevített ragasztó könnyen lecseppen és károsítja a munkafelületet (pld. felszedi a festéket) ezért tanácsos munka előtt leteriteni azt. Ha pedig netán a bőrre kerül pedig enyhe égést okozhat. Kisgyerekekkel ezért mindkettővel elővigyázatosan kell bánni.
Az összeállítás pur kreatív munka és pont úgy lesz szép ahogy megalkottátok.
Ha közben nem megy a tévé és nincs egyéb elfoglaltság sem (ilyenkor nem főzünk, takaritunk stb) akkor egész kellemesen elbeszélgethetünk az eltelt évről és jövőbeli terveinkről, arról hogy mit tanultunk s mit illene még megtanulni. Arról is hogy mit jelent az advent, mi is ez a várakozás, mire készülünk és hogyan.
El kell engedni a tökéletességet,a pontosság és igényesség ilyenkor háttérbe szorul. Nehéz mindenki kreativitását egy kalap (koszorú) alá hozni. Ha ez mégis nagyon zavar, a gyerekek, amikor már fogytán a türelmük, kreativkodhatnak egyet külön, egy saját kis koszorún is és elhelyezhetik a kreációjukat a a saját szobájukban. (Nagyon büszkék lesznek rá)
Kellemes és tartalmas adventi hangolódást mindenkinek!